Dr. Steier József gondolatait, véleményét, ötleteit a bemutatkozása alatt olvashatja.

Dr. Steier József LinkedIn profilján bővebb információkhoz is juthat, a témákhoz kapcsolódó cikkekel kiegészítve.

2023.08.15.

Kinek a feladata az esőerdők védelme?

Amazon esőerdő védelme egyáltalán NEM (!) 8 ország ügye! Ez mind a 193 UN tagország FELADATA és KÖTELESSÉGE! Ezt bizonyítja az a tény, hogy mindannyian a globális klímaváltozásról beszélünk, miközben a medencei országokat hibáztatjuk. Pedig komoly problémánk van azzal, hogy ezt a kérdést helyben kezeljük! Einstein mondja: “Nem tudnánk a hibáinkat ugyanazzal a módszerrel kijavítani, amivel létrehoztuk őket”. Mind a fakereskedelem, mind a szója (fehérje) üzlet trilliárd dolláros üzletet jelent az erdős országok (és a multinacionális cégek) számára. Tehát egy elég nagy kompenzációs modellt kell létrehoznunk és működtetnünk a Világ egy másik részén. Nagy kihívás a “zöld bankok” számára, köztük a WorldBank, az IMF, az EBRD vagy az AfDB számára. A The Green Sahara projekt vagy a GGW kiterjesztése jelentős, elég gyors alternatívákat kínálhatna. Emellett a gyorsan növő smaragdfák egy “kvadrát technológiában” az UNSDG17 céloknak is megfelelnének.

2023.08.13.

Offshore szélturbinák hatása

Az óriási tengeri szélturbinák sikeresen mérsékelhetnék az klímaváltozást és hozzájárulhatnának a Szahara zöldítéséhez is!
Egy szép, új kihívás az AfDB és annak innovációbarát elnöke, Mr Akinwumi Adessina számára.
Eddig kizárólag szélturbinákat használtak energiatermelésre, körülbelül 90%-ban szárazföldi elhelyezéssel. Az új trend azonban, a parton kívüli (vagy úszó) elhelyezésük lehetséges kettős funkcióval, amely rendkívüli lehetőséget nyithat az éghajlatváltozás mérséklésében, fizikailag elkezdheti hűteni a Földet.
2017-ben a Sunwo Zrt. (www.sunwo.eu) és a Sahara Scientists Summit csoport egy ilyen projektkoncepciót mutatott be Dakhlában (Marokkó).
Az IRESEN és az INRA is részt vett az eseményen, és hozzájárulhatott ahhoz, hogy továbblépjen, hogy a Szahara kapujában teszteljék. A megoldás hatékonyan támogathatná a Nagy Zöld Fal (GGW) kezdeményezést is.

2023.08.12.

Őshonos növények a jövő vagy a múlt?

Túlélés, működő piacgazdaság, klímaváltozás, felülvizsgálandó axiómák!
A MOHOSZ elnöke nagyon jól fogalmaz: ha piacgazdaságban élsz, olyan kompromisszumokra van szükség, ami a gazdaság (értsd a társadalmi szokások) igényét is kezeli. Durva, hogy gazdasági felelősség nélkül bekiabálásra születhetnek döntések a fenntarthatósági témákban. Gondolj bele! Erőltetjük azokat az “őshonosokat”, amelyek egy ideje ugyan itt vannak, egyre kevésbé működnek, de valójában mitől őshonosak, hiszen millió év alatt az élőhelyek folyamatosan változtak. Jó példa, hogy a földtörténetben a magas CO2 koncentráció idején a C4-es növények (páfrányfélék, Paulowniák és a kukorica félék) voltak túlsúlyban, míg manapság – kerül, amibe kerül – a degradálódott (legyünk pontosak: a környezethez alkalmazkodott!) ökostruktúrát próbáljuk védeni. Kérdezem, hogy széllel szemben lehet-e pisilni? A természet ereje ugyanis utat tör magának és nem ismeri sem a dogmákat, sem az országhatárokat! Amikor irtjuk a megjelenő kaktuszokat széllel szemben vizelünk, hiszen azok a klímaváltozás hasznos (!) (elő)hírnökei. A hasznosíthatóságuk (értékláncuk) ugyanakkor elképesztő. Miért ne lehetne progresszíven kezelni a klímaváltozást? Ha jól csináljuk az olyan, mint szörfözni a hullámokon.Élmény és siker.

2023.08.12.

Új magyar találmány: Heller-Forgo hűtőtorony

A tekintélyes Magyar Mérnökakadémia tagjaként nagyon büszke vagyok arra, hogy olyan rendkívüli találmányt népszerűsíthetek, mint a Heller-Forgo (HF) hűtőtorony.
Ennek a találmánynak a jelentősége a klímaváltozással exponenciálisan növekszik. Az atomerőművek igényeihez igazodva szép piaci pozíciót szerezhet, az igazi sikert azonban a fokozatos globális klímavédelem hozhatja el, ahol a HF-tornyok új és egyedülálló képességeiket bizonyítják majd. A Sunwo Zrt. (www.sunwo.eu) és a Sahara Scientists Summit csoport tanulmányozta a “tóruszhagymákat” (a tornyok által kiváltott), a Green Sahara mesterséges eső programban való felhasználásra. A jövő hihetetlen!

2023.08.10.

Európa vénái

Európa beteg! “Visszér” szindrómában szenved az elektromos átviteli rendszerében!
Köszönjük Alessandrónak, hogy megmutatta nekünk az infografikát a “vénákról”, amelyek, mint a visszerek, komoly szűk keresztmetszeteket tartalmaznak, veszteségeket okoznak, és megállítják a gyógyító áramlást! Elzárva a REN-t és az olcsó túlfolyást néhány irányból, beleértve Marokkót és az Északi-tengert, aláásva, hogy elég szénmentes forrásokat is integráljanak!
Az észak-déli és kelet-nyugati HVDC-összeköttetések súlyosan hiányoznak, és rontják a rendszer hatékonyságát, miközben ténylegesen növelik az árakat.
Lefogadom, hogy az EU már a felére csökkenthette volna az elektromos energia árát egy ilyen HVDC szupersztrádával, ha szupranacionális döntést hoznak. A világverseny kötelez minket, és a versenyképesség létfontosságú az életben maradáshoz. Gondoljátok át, kérlek!

2023.08.10.

Szén-dioxid megkötés, tárolás és felhasználás – Magyarország új TOP ágazata lehet

Hihetetlen lehetőség vár Magyarországra! Szén-dioxid megkötése, tárolása és felhasználása (CCS & CCSU), egy olyan születendő ágazat, ahol Magyarország könnyen Európai TOP szereplővé válhat!
Magyarország – amellett, hogy néhány kimerült kőolajat és gáztárolásra használt földgázkutakat használ – több ezer lezárt, elhagyott kúttal rendelkezik CO2 tárolásra.
Ráadásul van egy COP22 címkével ellátott innovációnk is a felhasználásra. A legnagyobb sivatag-rehabilitációs program megkezdheti a CO2 értékké alakítását a UNSDG17 100%-os betartásával. A Sunwo Zrt. (www.sunwo.eu) már körülbelül 10 éve dolgozik egy ilyen hollisztikus megközelítésen a CO2 felhasználásában.
Igen, biztos vagyok benne, hogy valami nagyszerűt tehetünk a zöld jövőért!

2023.08.08.

Végveszélyben az Alföld

A folyószabályozások és a klímaváltozás néhány emberöltő alatt Európa második legnagyobb sivatagját hozta ide hozzánk, a kontinens szivébe! Kiterjedése már a művelt termőterület 20%-a (!) és kierjedése növekszik. Mire várunk? A megoldások megvannak, sőt bizton állítom, hogy nemzetközi “zöld pénzek” is bevonhatók. A Duna-Tisza-csatorna, a két funkciós záportározók, a csongrádi vízlépcső mellett Paks1 mikroklímát alakító hűtővize, a fásítás és új vizes élőhelyek kialakítása együttesen egy új, komplex ökoszisztéma kialakulását biztosíthatják. Miközben megmentjük az Alföldet,s ezzel egyben, felelősen, Európa zöld tüdejét is létre hozzuk, sőt a #CO2 megkötésböl mindezt finanszírozhatjuk is! Fordítsuk a hátrányt előnyünkre megmutatva, hogy mi magyarok felelősen gondolkodó, kreatív nemzet vagyunk!

2023.08.06.

MOL helyzete

Kitörhet-e a MOL a viharzónából?
Szögezzük le, hogy a társaságban – túlzás nélkül – óriási tartalékok vannak a teljes portfóliója és nemzetközi mozgástere, multinacionális jellege tekintetében is. Mivel a “politikai” extraprofit elvonás csökkenésével reálisan nem számolhat, számtalan korábbi, prestige jellegű döntés pedig még jó ideig viszi a pénzt, így máshol kell kutakodni, akár egyes, rossz döntéseket is felülvizsgálva!
A teljesség igénye nélkül néhány gondolat!
Én bizony 80-90 €/to-s CO2 ár mellett belevágnék a szén-dioxid business-be, de visszamennék Afrikába is. Persze hálózatépítéssel is kombinálva az upstreamet! Merthogy ne higyjük azt, hogy ott nagyobb a kockázat, mint Irakban, vagy Pakisztánban, miközben a földrész a jövő kontinense!
A több száz hazai felhagyott olajkutat pedig az új technológiákkal “kitakarítanék”, mert a tartósan magas olajárak mellett bőven lenne mit keresni, ja és (talán) a különbözeti adó sem sújtaná.
Három egyszerű (nem poliol költségű) tipp, amely akár katapultként is működhet, hogy a MOL részvények alulárazottsága végre megszűnjön! Meg kellene lépni, hiszen közhely, hogy ” három a magyar igazság”

2023.08.05.

Hátrányból előnyt kovácsolni

Három a magyar igazság!
Új MVM gázerőművek épülnek! Lehetne-e ezeket profibban is tervezni kérdezem Lantos Csaba miniszter urat, ha egyszer kényszerpályán vagyunk az elmúlt 20 év folyamatos energiastratégiai mulasztásai miatt?
Lehet, sőt kellene is, ha a nemzetgazdasági hatékonyságot növelni, az energiaimport függőséget és a CO2 kibocsátást pedig csökkenteni szeretnénk!
Bár az új gázturbinás erőművek hatékonysága magas, de több milliárd m3 az addicionális import földgázigényük, miközben a Carnaud ciklust ők sem kerülhetik meg, azaz jelentős a hőkibocsátásuk, és bizony nem is karbon semlegesek!
Ezt a három gyengeséget akár előnyünkre is tudjuk változtatni. Az erőművi távhőintegráció, azok hazai-, biometán alapú megtáplálása és karbon egyenlegének validálása ugyanis elképesztő pozitívumokat hozhat.
A FŐTÁV és a Magyar Távhőszolgáltatók Szövetsége Orbán Tiborral ímmár közel egy évtizede kész a programmal! Egy gyors döntés kell és megcsinálhatjuk! Miért ne, hiszen “Három a magyar igazság”

2023.08.04.

Ökosziget a hőcsúcs csökkentésére

A Sunwo Zrt. (www.sunwo.eu) által kifejlesztett Biodiverziv “ökosziget” a leghatékonyabb, zöld megoldások a városok hőcsúcsainak csökkentésére. A smaragdfa (Paulownia hibrid) alapú kombó – őshonos fákkal és növényekkel – 100%-ban megfelel az UNSDG17 céloknak. A koncepciót Marokkóban fejlesztették ki az UM6P-vel 2016-ban, és Budapesten, Magyarországon tesztelték.

2023.08.04.

Heller-Forgó hűtőtorony

Üzbég atomerőműhöz magyar Heller-Forgó hűtőtorony? Kérjük már meg a külügyminiszterünket, hogy Paks1-hez is szállítson egyet SOS!
Így egy magyar virtussal egycsapásra akár három legyet is üthetnénk!
Ugyanis:
1/ nem fűtjük túl a Dunát,
2/ egész nyáron át fullon müködhet az atomerőmű (sok milliárdos árbevétel)
3/ nukleáris referenciája is lesz a HF száraztechnológiának (végre), amellyel akár világelsőséget is szerezhetne most Magyarország!
Ugyanis kevés hír van arról, hogy máshol is komoly gond az atomerőművek hűtése. A franciáknál évek óta több erőművük kerül kritikus helyzetbe a vízhiány miatt nyaranta!
Szóval az irány jó, de egy még nagyobb ív akár sokkal többet is hozhatna!
Oldjuk ezt meg mi, magyarok, csúcstechnológiás export lehet belőle!
A Sunwo Zrt (www.sunwo.eu) a HF tornyok egy speciális klímaszabályozó aspektusával is foglalkozott az un. “torus” jelenséggel a sivatagok zöldítése kapcsán. A lehetőségeink nagyon-nagyok, ki kellene használni!

2023.08.03.

Progresszív megoldás a Smaragdfával

Új CO2 adó! Egy nem átgondolt sarc a nagyobb költségvetési bevételért!
Ugyanis ezt az adócélt progresszív megoldással is el lehetne érni Magyarországon – sőt az EU-ban akár elsőként!
Az agrárerdészet keretében kialakítható nagyon magas profitabilitású karbon ültetvényekre immár 10 éve, hogy a Sunwo Zrt (www.sunwo.eu) letette a javaslatát több (!) miniszterünk asztalára, sőt a Parlamentnek is. Azt meg, hogy ez “nem ördögtől való” jól mutatja, hogy az angolok idén bezzeg meg is csinálták (miközben már kiléptek az EU-ból)!
Itthon 100 milliárdos ökoadó bevétel, öko-, és klíma célok tényleges teljesülésével, gazdasági ellehetelenülések nélkül talán még most sem késő megcsinálni!

2023.03.26.

Dánia már 2030 előtt zöld gázra (biometánra) fog áttérni

Meddig tétlenkedünk még Magyarországon, hogy végre megmutathassuk, hogy mi mit tudunk?
Ha a hihetetlen mértékű rendszerszintű veszteséget (amit a PV és Paks 1, valamint a hálózat hoz össze) akárcsak hidrogénre konvertálnánk (mivel vizes tárolásról továbbra sem hallunk) és a hidrogént az 5. generációs biometanizációban felhasználnánk talán mi is előbbre jutnánk. A Sunwo Zrt a napokban mutatja be azt a moduláris H2 szeparátort, amelyet a lakosság, a kisvállalkozások, de a kiserőműves napelemparkok is (2kW-500kW moduláris egységekben) megrendelhetnek, hogy a veszteséget végre nyereségre konvertálják!
Mert, ha az agrárium, az innováció, a vidékfejlesztés és az az uniós REpowerEU célok találkoznak, akkor Magyarország követőből akár egy zöld és karbon mentes EU energetikai bechmark lehet. Ha valaki kételkedne a megoldásban keressen a www.sunwo.eu weboldalon bennünket.

2023.03.21.

Nélkülözhető-e az orosz gáz?

Nélkülözhető-e az orosz gáz? Igen, ha lesz végre egy optimált magyar enrgiastratégia! Persze akkor sem kell elvetnünk, csak végre jók lesznek a tárgyalási pozícióink. A hazai biometanizációt, a hidrogenizáció szabályozását, az egész távhő reformját Lantos miniszter úr vajon meddig akarja halogatni? Mikor lesz az, hogy a négy miniszter (hamár ilyen szerencsétlenül dobták szét Palkovics úr minisztériumát) végre kezet fog és együtt Magyarországért közösen gondolkodik. Mit gondolkodik, CSELEKSZIK!
Mert, ha az agrárium, az innováció, a vidékfejlesztés és az az uniós REpowerEU célok találkoznak, akkor Magyarország követőből akár egy zöld és karbon mentes EU energetikai bechmark lehet. Ha valaki kételkedne a megoldásban keressen a www.sunwo.eu weboldalon bennünket.

2023.03.13.

Olajtüzelésű erőművek tartozzák egyensúlyban ma az ellátást

Szén tüzelésű kályhák után olaj tüzelésű erőművek , avagy vissza az energetika “őskorába”? Mégis mi zajlik itt és hol van, mire vár az immár 3 hónapja létrehozott új energia minisztérium? Miért képtelenek meghallgatni a szakmát és aktiválni a magánszektor sokszor bizonyított gyors reakcióképességét? Hol van a tározós erőmű, a szélerő hasznosítás (miközben fontos turbina részegység gyártók vagyunk) és persze a szabályozónak a P2G-t is nyújtó biometanizáció, amivel hátul kullogunk az Eu-ban. Ébresztő és munkára fel, mert a tétlenségnek nagy ára van!

2023.03.11.

Újsághír szerint a németek elszámolták magukat az LNG-vel. Így van?

A németek az LNG-vel bizony nagyon is jól csinálják! Elemeztek, terveztek és gyorsan lépnek!
Sőt ők láthatóan tanultak az orosz földgáz (ár)sokkból, majd a csapok elzárásából is!
Mert most igencsak sokan találgatják, hogy mire jó nekik a “sok” (jelzem egyébként mindösszesen 7 db !) részben még épülő LNG terminál, amiből ráadásul 5-öt a német kormány vissza is bérel?
Kérem a németeknek elegük lett az orosz forrás függőségből és abból a gázár terrorból(!) is, ami azzal indult be, hogy a Gazprom – felrúgva egy több évtizedes gyakorlatot – a vezetékes földgáz árát felhúzta a világpiaci LNG árszintjére. Igazából nem tett mást, minthogy észrevette az LNG igény drasztikus növekedését, azt, hogy vezetékes gázzal nem fedezhető le minden igény, illetve megjelentek új források, ahol a vezeték ki sem építhető. Így a vezetékes molekula LNG-szintre árazódott át. Most viszont létrejön/ jöhet az un. “átesés”, azaz a vezetéken eladhatatlan metán letöri az LNG árat részben mivel cseppfolyósítva ez LNG túlkínálatot teremt, másrészt, mert az LNG forrása így már az egész világ. Van/ volt viszont két szűk keresztmetszet: a hajó flotta nagysága és a lefejtőhelyek száma. Tavaly Cadíznál tucatnyi LNG hajó várt kirakodásra, mert nem volt lefejtési “slot”, azaz kikötési időablak. Az meg hab a tortán, hogy a szénhidrogén piacon hagyománya van az “úszó” árukkal kereskedésnek, amikor a jó áru hajókra menet közben keresnek vevőt az eladók. A németek most két legyet ütöttek egy csapásra, hiszen lesz mindig szabad saját lefejtőhelyük, hogy felvásárolják a spot, jó áru kínálatot. Csökken majd az infláció és (ismét) nő a versenyképesség, illetve az ellátásbiztonság.
Bravó Németország! Így is lehet csinálni.

2023.03.11.

Gázerőművek építése megoldás hazánknak?

Gázerőművek: minek, mivel és, ha igen, akkor 3 nagy-, vagy több kicsi? Olyan kérdések, amelyekre az energia-, és a gazdasági minisztereknek együtt kellene a szakmával optimált döntéselőkészítő tanulmányt letennie, mielőtt a Miniszterelnököt belehajszolják egy nagy ívű, 3 gázerőművet érintő döntésbe! A jelenlegi bejelentés ugyan elfedi a korábbi hiányosságok egy részét, de nagyon magas áron, miközben szembemegy az energiafüggetlenség, az energiahatékonyság és a klímavédelem meghirdetett céljaival. Persze a szükség nagy úr, de akkor is lehetne ezt jól, optimáltan csinálni!
A kihasználatlan 2 milliárd m3/év biometán potenciál majdnem lefedi az erőművi gázigényt, míg a 3-10-50 MW-os gázmotorok és turbina blokkok segítik a kiszabályozhatóságot sőt a távfűtéshez is jól integrálhatóak, míg a P2G (Power-to-Gas) technológia a MAVÍR-t közvetlenül szolgálja csakúgy, mint a moduláris H2 bontás, amely a napelemes gondokat is kezelheti. Ráadásul a H2-őt a 4. generációs metanizációban már közvetlenül is felhasználhatjuk, ami növeli függetlenségünket.

2023.03.02.

A Dán farmerek aranybányán ülnek – cikk a biogénről CO2-ről

2023.02.28.

A Veolia hamarosan újraindítja az oroszlányi erőművet

2023.02.22.

Európában nem érzik biztosnak a jövő évi energiabiztonságot

Én legkevésbé az EU, sokkal inkább Magyarország 2023/24 évi energiaellátási biztonságáért aggódom, mindamellett, hogy Dr Toldi Ottóval (MCCA) maximálisan egyetértek! Az enyhe tél okozta erős keresletcsökkenés elfedi, hogy a helyzet kifejezetten romlott és a kockázat tovább emelkedik a gáz-, és áram szektorban egyaránt. A fundamentumokban ugyanis többet rombolunk, mint építünk. 2-3 LNG kikötő pedig csak drága szépségtapasz. Sajnos Magyarország is adós az azonnali és átfogó megoldással. A kormány csak 2-7 éves projektekben gondolkozik, pedig az európai “Csernobil effektus” (több negatív dolog együttállása), velünk, nálunk is bármikor megtörténhet. Aztán meg fájó felismerés volt, hogy a villanyt és a gázt együtt kell néznünk. Mindkettőben erősen függők vagyunk, csak éppen az olcsó függést cseréljük most nagyon drágára!
Szóval Kedves Lantos miniszter úr! Lépjünk és optimálva hozzuk végre mozgásba a magyar energetikát! Sokkal több a rejtett tartalék (humán- és infrastuktúra oldalon) a szektorban, mint azt ma sokan gondolják.

2023.02.22.

A hazai földgázkitermelés felpörgetéséről

Bravó, mert egyben elképesztő lehetőség is!
Tudtátok, hogy a könnyítésekkel már akár négy(!) erős lába is lehet a magyar gáz(ki)termelésnek?
Az MVM-nél beindult a palagáztermelés, a MOL és a Magyar Horizont által felpörgetett hagyományos fúrások mellett több, mint 1000 felhagyott (már a kincstárnak is visszaadott) letermelt olaj-, és gázkutunk is van, melyek egy részét újra lehet a programban indítani. Sőt a technológiát egykor Zalában ki is próbálták világbanki(!) forrásból. Igaz sok széndioxid (CO2) kell hozzá. Aztán meg ma már nem használhatunk fosszilis CO2-őt Ölbőröl, így aztán most jön a képbe a kihasználatlan magyar biogáz-biometán potenciál. A biogázban cca. 50% bio-CO2 van, ami általában most a levegőbe megy. Ahogy korábban írtam évi 2 mrd m3 a biometán potenciálunk (és ennyi bio-CO2-őt is termelhetünk), azaz földgáztermelésünket majdnem duplázhatjuk, miközben a biometánnal megtriplázzuk. Ezzel a könnyítéssel (a biogázt is beemelve) 3 év alatt csodát tehetünk. 1,5 milliárdról nem 2-re, de akár 6 milliárd m3-rs is felmehetünk. Sokkal gyorsabban – és főleg költséghatékonyabban – járulva hozzá az ország energiafüggetlenedéséhez, sőt a karbonsemlegességhez, mint korábban remélhettük. Aztán az igazi “hab a tortán”, hogy, ha jól csináljuk ezt részben, vagy egészben az EU meg is finanszírozza. Az azeri vezetékes-, és a hajós LNG import pedig komoly ároptimalizációt ad hozzá a fentiekhez. Kedves Lantos miniszter úr! Lépjük meg!

2023.02.19.

A “Magyar Ezüst” tündöklése és bukása

Szomorú, de tanulságos sztori, hogy egy ország valós adottságait hogyan tudják bezúzni hozzá nem értő emberek, egyéni és nemzetközi érdekek. Sajnos a rendszerváltás hangulatában ez senkinek sem tűnt fel, pedig az ország ki-,és lerablása akkor indult meg gőzerővel. Ennek a cukorgyárakon túl a világ akkor 6. legerősebb (sic!) integrált aluminiumipara is áldozatul esett. Pedig az innováció élvonalában – a rendszerváltás után is a vörösiszap katasztrófáig! – még a NASA űrsiklókhoz is beszállítottunk. Szakembereink timföldgyárakat építettek a világban, Bárdossy György geológusunk pedig tudásával a francia Becsületrend tulajdonosa lett. Elsőként gyátottunk alumínium felniket és szállítottunk Galliumot a buborékmemória fejlesztéshez Japánba és az USA-ba is.
Aztán ideje leszámolnunk azzal a tény hamisítással is, hogy a timföldgyártást és az aluminiumkohászatot a túlzott energiaigény ölte volna meg. Ausztria és Svájc köszöni szépen ma is jól van, bár egykor megelőztük őket. Ma az autóipari öntvényekhez mi tőlük is importáljuk az aluminiumot. Ráadásul fiatal magyar akadémikusunk Kaptay György a timföldgyártásban is újat alkotott, csak itthon süket fülekre talál. Aztán itt az aluminiumipar mellékterméke a sok millió tonna tárolt vörösiszap, amely nálunk veszélyes hulladék, de valójában egy “aranybánya”, hiszen titánium, vas, gallium és szilicium a fő alkotói. Egy világujdonsággal ezt is feldolgozhatnánk. Talán kellene egy széles látókörű ipari miniszter is a kormányba, hogy előre menjünk, ne hátra! Ha aktiváljuk ezt az iparágat meglepő, de az energia kiszabályozáshoz is közelebb jutunk az alap iparágak szükséges rehabjáról pedig ne is beszéljünk! Addig tehetjük ezt meg, amíg itthon vannak és aktívak a szakembereink.

2023.02.14.

Magyarországon is indulnak geotermikus projektek 

Geotermia bumm! Hipp, hipp, hipp hurrá, de….!
Tisztelt Energia Minisztérium, Kedves Szabályozó Hatóság!
Talán először a távhőt kellene végre a méltó helyére emelni. Számtalan elmaradt döntést és az átgondolatlan, romboló árszabályozást is korrigálva lehetne a geotermális szektornak széles fogadókészségét teremteni. Energiahatékonyságban sokat jelentene a szabvány vízhőmérséklet pár fokos csökkentése (a svédek már 1980-ban, a szlovákok a 90-es években meglépték) és annak a kötelezettségnek a bevezetése, hogy a távhőt új építésnél csak 20 %-kot meghaladó hatásfok különbség mellett lehessen helyettesíteni. A távozó víz pedig a kertészetekben az un. kettősfalú fóliasátrakban hasznosulhatna csökkentve a drága importot, növelve az agrárexportot.
Az eredmény pedig a megtakarított import földgázon és a CO2 mentes távfűtésen túl a nemzeti hatékonyság régen várt emelkedése is!

2023.02.14.

Geotermikus üvegházak Hollandiában

Geothermal Greenhousing! Ebben nekünk magyaroknak is ideje lenne egy komolyabbat lépnünk!  Mert lepipálhatjuk a tulipánosokat, sőt akár Európa primőr kertészetévé is válhatunk . Mindezt akkor, amikor a mediterrán zöldség importja egyébként horror áron van! Ha az Agrár-, és az Energia Minisztérium, valamint az MVM(!) és a MOL példa értékűen -“Uram bocsá”- proaktívan összedolgozik, akkor az új nagymélységi gázkutak és a már lefolytott fúrások komoly, azonnali hőforrást képeznek az új fúrású (és drága) geotermális kutak mellett. Egy ösztönző pályázati rendszer (EU-s forrásokkal is) pedig, ahogy ezt már láttuk a napelemeknél, csodát tesz!

2023.02.07.

Még mindig Paks

Tiszta vizet a pohárba! Lebegtetések helyett lássunk már végre egy, a folyó giga beruházásokhoz és a versenyképességünket is meghatározó energiahatékonysághoz, a tudományos trendekhez is igazított energia stratégiát és optimált (sic!) energia mixet! Kell egy azonnali (2 éven belüli), valamint egy 3-5 éves megoldás következetes cselekvéssel. Miközben az utóbbiban Paks2 és Paks3-4 is benne van az előbbiben a high-tech vezérlés, tárolás és a P2G- biometanizációval, valamint H2 boostinggal megkerülhetetlen.
Cselekedjünk, hiszen van egy új Energia Minisztériumunk, van egy Lantos Csabánk és számtalan jó szakemberünk!

2023.02.04.

Svájc meglépte: 2040-től nem használható fosszilis energia az üvegházak fűtésére

Magyarország is meglépheti! ?
Könnyebben, mint hinnénk! Van rengeteg hulladék hőnk, ami most a Dunát, vagy a levegőt fűti, 2 mrd m3 földgáz kiváltására alkalmas biogáz potenciálunk és lefojtott geotermiánk a MOL több száz meddő fúrásának a felhasználásával! Mi ez, ha nem egy Isten adta lehetőség, hogy Európa zöldségeskertje és fenntarthatósági bajnoka lehessünk! Ha Lantos Csaba energia-, és Nagy István agrárminiszter, esetleg Juhász Edith a MEKH új elnökasszonya összedolgoznak, akkor a magyar melegházak Európában kimagaslòan energia- és környezethatékonyan termelhetnek, miközben jelentősen növelhető a termelési értékük is a keresett bio-, primőr- és életmód váltást biztosító kertészeti növénytermeléssel. A NAK-ból Dr Mártonffy Béla, vagy a Mathias Corvinustól Dr.Toldi Ottó hatalmas tapasztalattal tudna segíteni egy jó stratégiát, de természetesen a Sunwo Zrt (www.sunwo.eu) is partner az innovatív-, komplex-, szakterületek összefogását ígénylő és optimáló megoldásokban.
Mire várunk? Lépjük meg!

2023.02.03.

Paks 3 gondolatok

Paks 3(4-5), avagy kis moduláris erőműveket (SME) is építsünk Paks 1-2 mellé? Ez lehet az a magyar megvilágosodás, amikor a több évtizedes hátrányt (késlekedést) most végre előnyünkre válthatjuk és a magyar enegiarendszer összhatékonysága akár nagyságrendet (nem tévedés és nem is túlzás!) léphet előre. Ez egyben nemzetgazdaságilag felbecsülhetetlen versenyelőnyt jelent! De nézzük, hogy Magyarország sajátosságai mellett hogyan jön ez össze?
Először az SME-k előnyei közé emeljünk be még néhány fontos opciót, amiről kevés szó esik;
– kombinált és komplett hőhasznosításra alkalmasak, azaz összhatásfokuk elérheti a CHP-k 70%-os szintjét!
– ez magával hozza a magyar távfűtés reformját (és reneszánszát), amivel megspórolunk 2 milliárd m3 import földgázt.
– a jól illesztett 300 MW-os egységek a 440 KV-os gerincet is stabilizálják, amin ugye elképesztő a lengés…..?
– az SME-k nyári hűtését pedig – nem követve el Paks1-2 tervezési hibáját! – már Heller-Forgo (HF) hűtő toronnyal fogjuk tervezni (legyünk rájuk nagyon büszkék!) és
– a HF kombinációval pedig aktiváljuk az SME-k extra zöld, klíma funkcióját is, amin a Sunwo Zrt (www.sunwo.eu) az elsivatagosodás kapcsán már dolgozik. Ez a dekarbonizálás mellett a klímaváltozás hatásait is tompíthatja.
Ezzel pedig – túlzás nélkül – akar egy klímahatékonysági benchmark is lehet az EU-ban!
Ha akarjuk, meg tudjuk csinálni!

2023.02.03.

Juhász Edithnek a MEKH frissen kinevezett elnökének

Juhász Edithnek a MEKH frissen kinevezett elnökének!
Kedves Elnök asszony!
Nem írígylem, sőt talán kicsit sajnálom is Önt. A magyar gazdaság “kardiológusaként” erősítenie, optimálnia kellene a teljes energia keringési rendszert. A kézi vezérelt rángatásról (lásd a napelemeknél és az atomenergiánál) egy stratégiai reformot kellene letenni az asztalra és ahhoz választani a “fogathajtókat”!
Egy “földgáznehéz” energetikával, új – politikailag támogatott – stabil energiastratégia nélkül pedig ezt nehéz lesz megtennie. Különösen, hogy fogytán az időnk. Úgy tűnik megúsztuk a telet, de jön a klímás nyár. 15-20 év az energetikában szinte semmi, miközben a térlátás (az energiamix kezelés képessége) itthon láthatóan hiányzik.

2023.01.30.

Lakossági napelem újra terítéken

Elképesztő a fejetlenség az energetikai fejlesztésekben! Hol van ilyenkor az új, erre alakult Energia Minisztérium?Ahelyett, hogy egyben kezelnénk és optimálnánk a magyar villamos rendszert megint a gyengélkedő lánc egy láncszemének ugrunk neki, amiből pedig csak részeredmények jöhetnek, miközben elmegy további 3-4 év. Pedig az egyéb szereplők is dolgoznak (kitűnő a MEKH 2021-ben indított és kiterjeszthető EKR programja) és a közösségi rendszerekben (energia szövetkezetek), lokális és intelligens szabályozásban is bizton állítom, hogy 2000 MW-ot (a hiányzó Paks2-őt) meghaladja a befagyott kapacitás. Sőt rosszabb, mert ennek egy nagy része már megtermelt, rendszer szintű veszteség! Amit a fogyasztónak beáraznak. Ez ám az igazi ” Made in Hungary” ! Meddig tűri ezt Lantos miniszter úr és meddig tudja elviselni ezt a helyzetet a magyar gazdaság? A kettő között pedig – nem kisebb, mint – életszinvonalunk növelése a tét!

2023.01.24.

Új vízerőművek a Dunán?

Meddig tart még a magyar dunai vizierőmű fóbia, miközben kiszárad a Kárpát-medence? Közben a nálunk bölcsebb Duna-menti országok lassan mindent folyam kilométert hasznosítanak. Vegyük már észre, hogy jelentősen csökkent a talajvízszint, gyakori az aszály, a Homokhátság sivatagosodik és Paks1 gyakran túlfűti a Dunát, miközben a rendszerszabályozásból is hiányzik vagy 1000 MW.
Két vizierőmű a Dunán Pest alatt és egy a Tiszán Csongrádnál elég lenne, hogy végre a mezőgazdaságunk ne uniós támogatásból, hanem a Kárpát-medence vízkincséből profitáljon! Ja és ez így együtt valódi fenntarthatóság, energiabiztonság és klímavédelem is együtt. Nem kellene cselekednünk a jó ügyért, most mellette?

2023.01.24.

MEKH deregulációs kerekasztal

MEKH deregulációs kerekasztal – Juhász Edit, új elnök, új szelek? Igen és ez a kerekasztal könnyen “találhat” olyan energia kapacításokat, amelyek szabályozási környezetén igazítva akár 2000 MW-tal (egy Paks1 kapacitással) segítheti a szolgáltatókat, olcsóbbíthatja a hazai villamosenegiát. Ez pedig a fejlődés motorja az infláció letörés kulcsa. Érdemes ehhez a szakmai szervezeteket (napelem, biogáz, szélkerék, hidrogén, stb), az önkormányzatokat és a kis-közép vállalatokat is meghívni, meghallgatni. Gyorsan eltünhetne a rendszerből a brutális veszteség, amiért most a fogyasztó fizet! A napelemeknél láthattuk, hogy a lakosság és a KKV-k rekordidő alatt felhúzták a “második paksot”, most biztosítsuk nekik a kereteket, hogy ismét hatékonyak legyenek. ?

2023.01.20.

Paks újra

Álljunk meg egy “pajkaszegi szóra”! Paks 2-őt temetni felelőtlenség, sőt – megkockáztatom, hogy rémhírkeltés! Zsinóráram nélkül ugyanis Magyarország könnyen letérdelhet. Ráadásul az épülő új gyárak jelentős kapacítást, több száz új MW-ot (!) ígényelnek és csak addig maradnak itt, ameddig ezt (is) biztosítjuk!
Az persze lehet, hogy új, alternatív részegység beszállítókat is keresünk (Paks 1 reaktor tartályait a cseh Skoda gyár szállította), sőt azonnal el kell indítani a 3. magyar atomerőmű projektet. Kételyeket kelteni, fékezni, bizonytalankodni viszont most nem szabad! Tény ugyanakkor, hogy erre nincs 10-15 évünk! Azonnali, komplex és nem ötletszerű energetikai döntések kellenek. Lantos Csabának és Mátrai Károlynak az optimum keresés biztos, hogy az erőssége, de az optimált energiamix kialakítása az elődöknek eddig sajnos nem sikerült! A lobby erős, a fogyasztó meg fizet ez most a magyar virtus. A kapkodás a gázerőművekkel sajnos már most tetten érhető (pedig növeli a földgáz importot és a CO2 kibocsátást, sőt a légkör hőterhelését is) miközben fontos döntések hiányoznak, késnek! Nézzünk néhány opciót a gyors megoldásokból (a teljesség igénye nélkül):
– 1 éven belül akár 500 MW-ot is hozhat (áramban és földgázban együtt) a kiszabályozás rendezése, regionális és lokális szinten a rendszerbe illesztése (VRB, NaS, H2 konténerekkel ) és a távhőben a villamos kazánok és hőtárolók alkalmazásának elrendelése, ösztönzése!
– 1 éven belül a lakosság aktív bevonása a napelem -akku-H2 alapú, egyén +közösség (energiaszövetkezet) megoldásokba, ami akár több ezer MW-ot is kezelhet
– 2 éven belül sok-sok biometán üzem kezdhetne el működni, amely P2G-vel és H2 supporttal 3-5 év alatt akár már 2 mrd m3 metán importot is kiválthat, miközben a villamos csúcslevágásba is aktívan bedolgozik.
– 3-5 éven belül a zempléni tározós erőmű is megépülhet és akár 600 MW-ot kezelhet, miközben jöhet akár 700-1000 MW szélkerék a rendszerbe.
Hatékonyságot, IDŐT, biztonságot és kiszámítható áramárat is nyerünk úgy, hogy közben a rendszer is zöldül! Nem lehetne valami hasonlót összehozni? Érdemes a témában Toldi Ottó (MCC) és Aszódy Attla – korábbi kormánybiztos- gondolatait is követni.
Mi magyarok annyit adtunk már a világnak, most csináljuk meg magunknak!
Legalább próbáljuk meg!

2023.01.16.

Paksi teljesítmény

2023.01.15.

Azeri áramprojekt

Az azeri-magyar (-EU) áram interkonnektor messze több, mint egy sima “megadeal” !!! Ez egy technológiai benchmark, csúcsmegoldás, valamint többszörös energiahatékonyság növelés együtt, persze az ellátásbiztonság zászlaja alatt. Ezért a Világbank és az EU lelkes és azonnali társfinanszírozása.

A közel 1000 km tenger alatti HVDCT- magas feszültségű egyenáramú hálózat (amely kb négyszer hosszabb, mint az északi tengeri hálózati szakaszok) – kis veszteséggel integrálhatja a váltóáramú (AC) és az egyenáramú (DC) Kis-ázsiai forrásokat. Mégis a vezeték legnagyobb előnye a spontán “csúcslevágásban” lesz, mivel a két végpontja között 3-5 óra az időzóna eltérés, így a csúcsidőszakok (peak-hours alteration) különbözősége! 3500 MW-nál csúcsüzemben ez hatalmas érték, illetve áramár különbözet, úgy, hogy a részes országokban akár 1000 MW+ régebbi gázerőművi kiszabályozó kapacitást is likvidálhat. Végre egy merész, de sokoldalú hasznossággal bíró interkontinentális projekt!
Szurkolok a megvalósításának és, hogy ne jusson a Nabucco sorsára!

2023.01.12.

Energiafüggetlenség? – Csak LNG-vel?

Energiafüggetlenség? Csak LNG-vel – ez egy veszélyes naivitás!

Addig, amíg egy ország, vagy országcsoprt más (külső) forrástól és extra logisztikától (hajó, kikötő, csővezeték) függ miközben nem optimált az energiamixe, addig az ellátási kockázat és/vagy annak költsége velünk marad. Ez rombolja versenyképességünket is.

Ezért teljesen új stratégiát, optimált (lobbimentes) új MAGYAR energiamixet kell és lehet terveznünk. A háború, az energiakrízis okot-, a rendeleti kormányzás mozgásteret ad, de egy parlamenti egyeztetés európai szintű követendő példát is hozhatna. Kiindulva abból és jól hasznosítva azt amink van: atomerőmű, napelem és szélturbina, azaz villanyáram lehet az alap, amit moduláris hidrogén termeléssel és villamos kazánokkal tudunk hatékonnyá tenni. Nem kerülhető meg a biometán (2 mrd m3/év), amely zöld üzemanyag és a H2-vel a biogáz CO2 tartalmát hasznosítva további jelentős mennyiséget generálhatunk. A hazai nagymélységi gáztermelés összekapcsolása a geotermiával pedig óriási tartalék a távfűtésben. Merjünk bátran, úttörően, de optimált rendszerben gondolkodni és fejezzük be azt a pazarlást, ami
jelenleg a fogyasztók kiszolgáltatottsága miatt büntetlenül beépülhet a hazai energia árakba! Lantos Csaba miniszter úr egy kiváló szervező és van egy jó közmondásunk “Új seprő jól seper”, amiben talán bízhatunk.

Beszélgetés Dr. Steier Józseffel a klímaváltozásról

A Hit rádióban Valóban a klímaváltozás áll az erdőtüzek és az áradások mögött? címmel beszélgetés hangzott el, amelyben Dr. Steier József, a SUNWO Zrt. alapítója a klímaváltozás számos területét érintve gondolkodtat el minket arról, hogy mennyi problémát okoz számunkra a klíma extrém változása, és mi mindent tehetnénk a világunk jobbá tételéért.

“Mi okozta a természeti katasztrófákat, amelyekből nem kevés történt ezen a nyáron? Valóban a klímaváltozás áll ezek mögött? Mik befolyásolják ezeket a folyamatokat? Dr. Steier József klímakutatót, agrárszakmérnököt, a SUNWO Zrt. alapítóját kérdeztük a Középpontban.”

Itt tudja meghallgatni az adást