Magyarországon jelenleg mintegy 250- 300 db kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre – nagy ritkán hűtésre is alkalmas – un. CHP rendszer áll részben, vagy egészében kihasználatlanul és tulajdonosa várja a csodát, hogy a korábbi támogatás (KÁT), vagy legalábbis a korábbi gyakorlatnak megfelelően egy alacsony szinten kiépített rendszerben is egy kiszámítható, esetleg nyereséget is biztosító átvételi ár (METÁR) meghirdetésre kerüljön.
Ennek azonban a realitása ma igencsak kétséges, hiszen a nemzetközi piacon jelentkező árambőség jelentősen lecsökkentette az áramárat és ez a német atomerőművek teljes leállításáig 2022 ig – egyéb krízishelyzet hiányában – valószínűleg még tovább is fennmarad.
A Magyarországon jelenleg nagyrészt konzerváltan álló CHP-k azonban használat nélkül is avulnak és végleges elvesztésükről – ha és amennyiben a piaci értékteremtésbe bevonhatók – kár lenne lemondanunk. Ezeknek a lokális CHP rendszereknek a rugalmasságát már ma is részben használják a mérlegkörökben (pl VPP), illetve egy határkeresztező hálózati zavar esetén egy részük hadra fogható tartalékot is képez. A nagy többség azonban áll és pusztul, sőt gyártja a veszteséget tulajdonosának kevés reális reménnyel, hogy újra elindulhatnak!
A BKIK Energiaipari Szakmai Osztálya (BKIK EszO) által szervezett szakmai fórum – nem kis célként – azt tűzte maga elé, hogy a CHP rendszereknek, akár az egyes gépeknek az életképességét piaci verseny környezetben vizsgálva lehetőséget teremtsen, mind a fizikai hatásfok maximalizálása, mind a rendszer optimális üzeme, valamint az externáliák értékelése és kihasználása kapcsán gazdaságos működtetésükre, újraindításukra. Amennyiben pedig sajátos üzemi körülményeik, méretnagyságuk, vagy egyedi helyzetük révén gazdaságos működtetésük még egy innovatív „up-grading” mellett sem biztosítható, akkor az áthelyezésük, értékesítésük, más rendszerekkel történő integrációjuk jelenthet megoldást.
A hazai helyzetértékelés mellett és az EU energiapiacára is tekintettel meghívtuk azokat a szakértőket, szakcégeket, akik technológiáikkal, fejlesztéseikkel, támogatás nélkül működő rendszerükkel („best practice”) segíthetik a jövő újragondolását. Természetesen meghívtunk olyan szakcéget is, aki a most megnyíló pályázatokkal segítheti az egyes fejlesztések megvalósulását.
Hisszük, hogy az innovációs lehetőségek és a támogatható fejlesztések tükrében a CHP-k (akár újra) a magyar energetikai és kiszabályozási rendszer versenyképes, biztonságnövelő szereplői lehetnek és „hidat alkothatnak a fosszilis-, és a megújuló energiák – így a földgáz és a biogáz – használatában” .
Előadók:
Dr. Steier József, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Energiaipari Szakmai Osztályának elnöke – Híd a megújuló energia (biogáz) és a fosszilis energia (földgáz) között
Rudolf Viktor elnök Magyar Kapcsolt Energia Társaság (COGEN)
Dr. Molnár László, ETE alelnök Földgáz és villamos energia árhelyzete nemzetközi összehasonlításban
Illéssy Ádám ügyvezető, HELORO HU Kft.CHP – trigeneráció- hőszivattyú távhő-ellátás támogatás nélkül szlovák példával
Galba Ferenc ügyvezető, Alfen Kft. – Hőtárolás
Tímár Ákos, MetalCom Zrt. – Villanyáram tárolás és áramhasznosítás kiszabályozási és saját célokra
Dr. Szilágyi Zsombor szakértő Szénhidrogének szerepe a magyar energiaellátásban
Haraszti Péter pályázati igazgató – Magyar Pénzhíd Pályázatíró Kft. Pénzhíd, pályázatok és támogatás az innovatív fejlesztésekhez
Eörsi-Tóta Gábor ügyvezető, NRG AGENT Kft.Kondenzációs gázmotoros HMKE, esettanulmányok
