Kapcsolt energiatermelés

  1. május 6-án került sor a BKIK Energiaipari Szakmai Osztálya által szervezett Kapcsolt energiatermelés szakmai napra Budapesten.

Dr. Steier József a BKIK EszO elnöke felvezetőjében az alábbiakat emelte ki.

Kapcsolt energiatermelés versenyképesen innovációval (un. „ upgrading”-gel) akár KÁT és/vagy METÁR nélkül is lehetséges, sőt magasabb szintű értéktermelés érhető el, mint a hagyományos egysíkú áram és hő kapcsolatban!

Magyarországon jelenleg mintegy 250- 300 db kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre – nagy ritkán hűtésre is alkalmas – un. CHP rendszer áll részben, vagy egészében kihasználatlanul és tulajdonosa várja a csodát, hogy a korábbi támogatás (KÁT), vagy legalábbis a korábbi gyakorlatnak megfelelően egy alacsony szinten kiépített rendszerben is egy kiszámítható, esetleg nyereséget is biztosító átvételi ár (METÁR) meghirdetésre kerüljön.

Ennek azonban a realitása ma igencsak kétséges, hiszen a nemzetközi piacon jelentkező árambőség jelentősen lecsökkentette az áramárat és ez a német atomerőművek teljes leállításáig 2022 ig – egyéb krízishelyzet hiányában – valószínűleg még tovább is fennmarad.

A Magyarországon jelenleg nagyrészt konzerváltan álló CHP-k azonban használat nélkül is avulnak és végleges elvesztésükről – ha és amennyiben a piaci értékteremtésbe bevonhatók – kár lenne lemondanunk. Ezeknek a lokális CHP rendszereknek a rugalmasságát már ma is részben használják a mérlegkörökben (pl VPP), illetve egy határkeresztező hálózati zavar esetén egy részük hadra fogható tartalékot is képez. A nagy többség azonban áll és pusztul, sőt gyártja a veszteséget tulajdonosának kevés reális reménnyel, hogy újra elindulhatnak!

BKIK Energiaipari Szakmai Osztálya (BKIK EszO) által szervezett szakmai fórum – nem kis célként – azt tűzte maga elé, hogy a CHP rendszereknek, akár az egyes gépeknek az életképességét piaci verseny környezetben vizsgálva lehetőséget teremtsen, mind a fizikai hatásfok maximalizálása, mind a rendszer optimális üzeme, valamint az externáliák értékelése és kihasználása kapcsán gazdaságos működtetésükre, újraindításukra. Amennyiben pedig sajátos üzemi körülményeik, méretnagyságuk, vagy egyedi helyzetük révén gazdaságos működtetésük még egy innovatív „up-grading” mellett sem biztosítható, akkor az áthelyezésük, értékesítésük, más rendszerekkel történő integrációjuk jelenthet megoldást.

A hazai helyzetértékelés mellett és az EU energiapiacára is tekintettel meghívtuk azokat a szakértőket, szakcégeket, akik technológiáikkal, fejlesztéseikkel, támogatás nélkül működő rendszerükkel („best practice”) segíthetik a jövő újragondolását. Természetesen meghívtunk olyan szakcéget is, aki a most megnyíló pályázatokkal segítheti az egyes fejlesztések megvalósulását.

Hisszük, hogy az innovációs lehetőségek és a támogatható fejlesztések tükrében a CHP-k (akár újra) a magyar energetikai és kiszabályozási rendszer versenyképes, biztonságnövelő szereplői lehetnek és „hidat alkothatnak a fosszilis-, és a megújuló energiák – így a földgáz és a biogáz – használatában” .

Előadók:

Dr. Steier József, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Energiaipari Szakmai Osztályának elnöke – Híd a megújuló energia (biogáz) és a fosszilis energia (földgáz) között

Rudolf Viktor elnök Magyar Kapcsolt Energia Társaság (COGEN)

Dr. Molnár László, ETE alelnök      Földgáz és villamos energia árhelyzete nemzetközi összehasonlításban

Illéssy Ádám ügyvezető, HELORO HU Kft.CHP – trigeneráció- hőszivattyú távhő-ellátás támogatás nélkül szlovák példával

Galba Ferenc ügyvezető, Alfen Kft. – Hőtárolás

Tímár Ákos, MetalCom Zrt. – Villanyáram tárolás és áramhasznosítás kiszabályozási és saját célokra

Dr. Szilágyi Zsombor szakértő Szénhidrogének szerepe a magyar energiaellátásban

Haraszti Péter pályázati igazgató – Magyar Pénzhíd Pályázatíró Kft.        Pénzhíd, pályázatok és támogatás az innovatív fejlesztésekhez

Eörsi-Tóta Gábor ügyvezető, NRG AGENT Kft.Kondenzációs gázmotoros HMKE, esettanulmányok