SUNWO Zrt.

Amit a keresztezésről, a hibridekről és a génmódosított (GMO) növényekről tudni kell

 

A növénynemesítés a mezőgazdasági és erdészeti termelésben jelentős, növényfajok és fajták gazdasági értékmérő tulajdonságainak javításával foglalkozó tevékenység.

A növénynemesítésben az új fajták előállításának legelterjedtebb módszere a keresztezés, mely az eltérő genetikájú egyedek között végzett hibridizáció. Keresztezésen általában azt értjük, hogy különböző fajtájú, esetleg fajú szülők párosításával hozunk létre új egyedeket.

A hibridizáció esetén kettő, vagy több vonal, vagy populáció kereszteződéséről van szó. A hibridizáció abban különbözik a szokásos keresztezéstől, hogy a szülői vonalakat, populációkat speciálisan keresztezési célra termesztik és kombinálódó képességre is szelektálják. A létrejött utód a hibrid.

A mesterséges hibridizáció a XX-XXI. századi növénynemesítés egyik legfontosabb tényezője.

A hibridizáció céljai:

  1. A különböző vonalak, populációk, fajták előnyös tulajdonságainak ötvözése az új egyedben.
  2. Hogy hasznosítsuk a heterózis hatást. A heterózis a keresztezett egyedek fölénye a szülőkkel szemben bizonyos tulajdonságokban, tulajdonképpen a beltenyésztéses leromlás fordítottja.

 Ha a keresztezésben részt vevő szülőegyedek ugyanazon fajhoz tartoznak, fajon belüli keresztezésről, ha ugyanazon nemzetség különböző fajai a szülőegyedek, akkor fajok közötti keresztezésről van szó. Az így létrejött hibridek gyakran sterilek. Ebben az esetben a szaporítás klónozással történik. A klón tehát egyetlen anyanövénytől ivartalan úton szaporodott egyedek összessége.

A Smaragdfa® a Paulownia elongata visszakeresztezett*, triploid hibridje, mely ivaros szaporodásra képtelen, a klónokat tehát ivartalanul, mikroszaporítással állítják elő. A speciális szelekció a magyarországi viszonyok figyelembevételével történt, így ez a hibrid kiemelkedő hozam mellett magas fagytűrő képességgel rendelkezik.
(*Visszakeresztezés (Back-cross): az F1 nemzedék keresztezése valamelyik szülővel. Rendszerint több éven át ismétlik.)

Fontos megjegyeznünk, hogy a hibridek mindezekből kifolyólag táj-és éghajlat-specifikusak!

Ez azt jelenti, hogy más talajokra, éghajlati viszonyokra fejlesztett hibridek hasznosítása előtt meg kell győződnünk azoknak az új termőhelyen történő viselkedéséről.

Kiegészítő információ:

A fentiektől teljesen különböznek a genetikailag módosított organizmusok (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) melyek olyan organizmusok, amelynek génállományát mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre. Esetenként más fajból származó géneket ültetnek be a GMO-ba, tehát olyan génkombinációt hordozó egyedet hoznak létre, amely a természetben megtermékenyülés, illetve természetes rekombináció útján nem fordulhat elő. Magyarországon kizárólag kutatási célra kerültek engedélyezésre GM növényfajták rendkívül szigorú biztonsági feltételekkel.

 

 

Felhasznált irodalom:

Növénynemesítési alapfogalmak
összeállította: Dr. Iványi-Dr. Hoffmann, Keszthely, 2004. (elérés: http://www.georgikon.hu/tanszekek/novtud/Belso/novnem.htm)

Hibridizáció és keresztezés
Dr. Szabó Ferenc, Dr. Komlósi István, Dr. Posta János
Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem (2011)

Agro-ökológia
Dr. Godó Zoltán, 2011
(elérés: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Agro-okologia/adatok.html)

SUNWO Stratégiai Energia Technológiákat Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. Cg.11-10-001699 Tel:1/4424720